Egy olyan webshop beindítása, amely hamar sikereket ér el és masszív megélhetési forrást biztosít tulajdonosának, nem egyszerű feladat.

 

Rengeteg buktatója van, kezdve a törvényi keretektől az áruk beszerzésén át egészen a marketingig vagy azon túl a vevői reklamáció kezeléséig.

 

Most egy olyan témát szeretnék körüljárni (igen felületesen, hiszen a raktározás egy külön szakma), ami rövid távon nem zavaró, ám hosszú távon (ha már beindult az üzletünk) akár rá is mehet a vállalkozásunk. Ez pedig a raktározás témaköre.

Sokan azt gondolják, hogy raktározni egyszerű feladat. Néhány dobozt ide rakunk, néhányat oda, amíg a hely engedi, aztán amikor már nem férnek el a termékek, majd egymásra rakjuk vagy esetleg veszünk polcokat, bérelünk egy nagyobb raktárat, stb.

Nos, igen. Ennyi elég is lehet, ha egyedül vagyunk vagy csak egy-két segítőtársunk akad az üzletben (raktárban). Azonban már itt is jelentkeznek a tünetek. Ha például szentül meg vagyunk győződve róla, hogy a doboz, amit tegnapelőtt letettünk a sarokba, még mindig ott pihen, miközben már valaki más eladta a benne lévő terméket vagy egyszerűen csak átrakta egy másik helyre, könnyen kerülhetünk szorult helyzetbe. Ha egy vevőnek “megígértük”, hogy az adott termék időre eljut hozzá, akkor azt ki kell szállítanunk, ha törik, ha szakad.

A vásárlói bizalom gyenge lábakon áll, ha ezt nem tartjuk szem előtt, hamar bezárhatunk. Ha úgy hirdetünk egy terméket raktáron lévőnek, hogy az nincs ott, akkor jó esetben csúszni fog a kiszállítás, rossz esetben be sem tudjuk szerezni azt és kénytelenek leszünk visszamondani a szállítást. Ez pedig finoman fogalmazva sem emeli üzletünk presztízsét.

Induló vállalkozásként két lehetőségünk van arra, hogy nyilvántartsuk a raktári készletünket. Az egyik, hogy elővesszük a jó öreg excel-t és megpróbálunk minden raktári mozgást ebben vezetni, vagy esetleg választunk egy olyan webshop rendszert, amiben megvan a lehetőség nem csak a készletinformációink rögzítésére, hanem a visszáruk kezelésére is.

A készletinformáció nem csak abból áll, hogy tudjuk, egy adott termékből mennyit tárolunk a raktárunkban, hanem egyéb információkat is hordoznia kell. Ilyenek például a visszárus termékek, melyeknél meg kell különböztetni, hogy minőségi kifogás volt a termékkel kapcsolatban, vagy csak szimplán nem tetszett a vevőnek. Bontott-e a csomagolás vagy originál és ehhez mérten újra forgalomba tudjuk-e hozni teljes áron vagy esetleg szükséges egy új cikket létrehozva “B'” kategóriába sorolni és érték-csökkentként továbbadni. Ha selejtes, akkor azt is nyilván kell tartanunk, hogy tőlünk visszaveszi-e a beszállító vagy sem, milyen módon kapjuk meg az ellentételezését.

Ha nem selejtes vagy visszárus termékről van szó, hanem saját magunk gyártjuk, akkor bonyolultabb a helyzet, hiszen a készítéshez szükséges alapanyagokkal kell gazdálkodnunk és tudnunk kell, hogy az adott alapanyagból milyen mennyiségű terméket tudunk előállítani.  Ez egy bonyolultabb folyamat és ehhez már semmiképpen nem javasolt egyszerű táblázatkezelőt használni. Ilyen célra már korrekt anyagfelhasználást kezelni tudó célszoftvert érdemes használni.

És még nem is beszéltünk az áruk forgatásáról (FIFO – First in First out), vagyis arról, hogy a legkorábban beszerzett terméket kell leghamarabb eladni. Itt nem csak a gyorsan romló árukról (szavatossági idő) van szó, hanem szinte minden termékről. Ha pl. egy tartós fogyasztási cikk hónapokat porosodik a raktárban (szó szerint is érthetjük), akkor minden ott töltött nappal fennáll a veszélye az értékcsökkenésnek, mint pl. a helytelen tárolásból adódó csomagolássérülésnek, vagy például a hőingadozásból származó kárnak, ami csomagoláson belül is jelentkezhet.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az az áru, ami a raktárban porosodik, csak viszi a befektetett pénzt. Nem csak a beleinvesztált összeg nem forog vissza az értékesítésbe, hanem foglalja a helyet, így tárolási gondokat okozhat. A legnagyobb problémát itt mégis inkább az jelenti, hogy az internetes kereskedelem számos ágában szinte napi árazással tudjuk elérni a legnagyobb forgalmat. A beszerzett áruk forrásától függően (ha pl. euro alapon vásárolunk),  kedvezőtlen elmozdulása az árfolyamnak csökkentheti a piacon lévő termékek árát és mi azokkal a boltokkal szemben kerülhetünk hátrányba, akik nem tartják raktáron az adott tételt, hiszen onnantól kezdve kedvezőbb beszerzési árral tudnak dolgozni, így az eladási áruk is jóval alacsonyabb lesz, mint nekünk.

A hosszú életű és jól működő áruházak titka, hogy a lehető legnagyobb az áruk forgási sebessége, miközben a lehető legtöbb terméket tartják raktáron. Ehhez természetesen jól bejáratott ügyfélkörre és még jobb marketingre is szükség van, hiszen anélkül ez elképzelhetetlen.